Cumik

Adjunk cumit gyermekünknek, vagy mégsem!?

Ha a cumi „mamitémát” emlegetjük, szülőként – vagy laikusként – egyből millió gondolat jut eszünkbe. Cumi vagy nem cumi? Inkább az ujját szopizza kisbabánk cumi helyett? Mikortól érdemes cumira szoktatni? Szoktatni kell-e egyáltalán vagy magától „követelni” fogja!? Mik az előnyei és hátrányai? Van egyáltalán hátránya – esetleg egészségre ártalmas tényezője?

A rengeteg aggasztó kérdéstől és gondolattól már az anyuka a várandóssága alatt szó szerint kivan. Azonban van olyan, aki teljesen a véletlenre bízza, pontosabban a gyermeke igényeire. Hisznek abban, hogy gyermekük mindent jelez az anya felé már születéstől fogva. Ezért a sírás üteme, hanglejtése is változó, csak győzze a szülő megismerni. Biztos, hogy a cumit is „kérni” fogja, ha nyugtalan, fájdalma van, vagy csak anya hiányát érzi. Szóval a gyermek igényelni fogja. De mikor és meddig szeretne cumizni? Hol van a határ; az a bizonyos utolsó hónapok, napok, amikor mindenképp meg KELL válnunk a cumitól!? Ez nagyon érdekes!, hiszen legtöbbször itt már a szülő próbál dönteni, legrosszabb esetben külső tényezők. pl. nagyszülők, bölcsis dajkák: elég nagy már a gyermek, lassan 3 éves, nemsokára óvodás, igazán lerakhatná a cumit, stb. Sajnos legtöbb esetben tudják az anyukák, miről beszélek. A cumi ilyenkor már a mumus. Egy negatív tényező. Egy probléma. Egyszerűen csak ki szeretnénk már dobni. MI szülők. És nem a gyermek. A legjobb, ha ezt a döntést – főleg ha egy 2-3 éves gyermekről beszélünk – Ő maga hozza meg. Ha csecsemőként „tudta követelni” a cumit, nagyobb, érettebb gondolkodású gyermekként tudni fogja azt a pillanatot, amikor már elengedheti, amikor már nincs rá szüksége. Addig pedig engedjük, hogy a CUMI védelmet és megnyugvást adjon.

Persze a „legkönnyebb” tanácsot adni… ahány ember annyiféle változat, mint mindenben. A legfontosabb, hogy MI ismerjünk magunkat és persze gyermekünket. Rossz válasz és változat nem létezik, ahogy rossz gyermek sem.

Pár pozitív és negatív gondolat ebben a témában, általánosan és fontos, hogy nem személyre szabottan.

A cumi – cumizás előnyei:

  • a cumi nyugtatja a gyermeket
  • a szopási reflex már a születés első pillanatától beindul; ha nincs étkezés, a cumi akkor is biztosítja a gyermek boldogságát, kiegyensúlyozottságát
  • a cumi könnyebben elaltatja a gyermeket
  • a cumi segít átvészelni a nehézségeket, sírásnál könnyebben megnyugszik tőle
  • „bármikor” leszokhat a cumiról, könnyebben eldobja, mint ha az ujjacskáját szopizná

A cumi – cumizás hátrányai:

  • állítólag (már a szülést követően a kórházban is ezzel „riogatják” az anyát) aki korán elkezdi a cumizást negatívan hathat a szoptatásra, megváltozik a szopási reflex, hiszen nagyon sok cumi formája, kialakítása, anyaga egyáltalán nem hasonlít az emlőjére, így a gyermek összezavarodik és nehezen tanul meg cicizni. Ezért nagyon fontos a megfelelő cumi kiválasztása. Semmiképp ne legyen olcsó, gagyi. Ha a cumizás mellett döntünk, figyeljünk a prémium (pl. BIBS) modellekre, melyek ténylegesen az anyai mellbimbó hasonmásai.
  • a cumizás fogzási problémákhoz vezetnek; megannyi gyermekorvos és védőnő – mindenki más és más tanáccsal látja el a friss anyukát. Mi az igaz? Meddig engedjük a cumizást, mikortól lesz kóros hatása pl. a fogak normál fejlődésére.
  • kisebb fennakadások, nehézségek lehetnek, pl. hátránya az állandó tisztítás, fertőtlenítés; ha idegen helyen vagyunk hová tegyük le, vagy éppen leesik a földre és nem tudjuk hol megtisztítani (bár ezekre már szuper jó dolgokat kitaláltak; bababarát fertőtlenítőszer kis kiszerelésben – a sprayvel csak fújd le a cumit majd szinte azonnal a gyermek szájába adhatod, semmiféle káros szert nem tartalmaz. A másik a cumilánc; mindig a gyermeken lóg, így nem esik le, nem lesz piszkos. Ha elveszik a cumi, mindig legyen másik, amolyan pótcumi, de persze ugyanolyan! a táskában)

Összességében az alábbi tanulságot vonhatjuk le, mely a legfontosabb. Figyeljünk gyermekünk igényére! Adjunk meg mindent neki, mely az egészséges cumizáshoz kell: mindig tiszta, baktériumtól mentes cumi; prémium minőséget és mindig ugyanazt a márkát válasszuk; várjunk a gyermekünk válaszára, ha éhes etessük meg, ne egyből cumival nyugtassuk vagy tereljük el a figyelmét, ha nem kéri a cumit, ne dugjuk minden áron a szájába, csak azért, hogy maradjon csendbe.

Fontos a mindennapi, az alvási és nyugtató cumizást megkülönböztetni.

Kezdjük az elsővel – mindennapi cumizás; ahogy a nevében is szerepel, gyakorlatilag a cumi a gyermek legjobb társa, az egész napját végigkíséri. Van olyan szülő, aki alig látja gyermeke kis száját, mert állandóan eltakarja a cumi. Ez nem biztos, hogy a helyes út, bár sosem ismerjük a körülményeket, így ebben és másban sem kell ítélkeznünk.

A következő az alvási cumizás – azaz gyermekünk jobb esetben étkezés után, csak az alvási időben igényli a cumit. Azért emelném ki, hogy legjobb esetben étkezés után, hiszen … és itt jön a nyugtató cumizás gyakorlása is … sajnálatos módon nagyon sok szülő választja etetés helyett is a cumit. A baba kevésbé érzi az éhséget, hiszen a cumizás elnyomja, kb hasonló hatása van a rágónak a felnőtteknél. Kitolódhat a szoptatási idő, a megszokott napirend, a baba nem tudja mikor és mennyi a megfelelő adagja. A nyugtató cumizás tényleg a nagyon nyugodt babáknál „bevált szokás”, akik tényleg megelégednek egy kis cumizással táplálék helyett. A többség viszont ordít ha éhes, azt semmi nem mulasztja el.

Csak érdekességképpen megemlítenék egy amerikai kutatást. Gyermekorvosok és védőnők tapasztalatai szerint a cumizás csökkenti a bölcsőhalál kockázatát, azaz alvás alatt cumizó gyermekek esetében kisebb a kockázat. Ez persze nem kimondott tény vagy bizonyíték, de a számadatok szerint működik a következtetés. Mivel a gyermeknek cumizás közben folyton jár a ki szája, működik a szopási reflex, biztos, hogy közben levegőt sem felejt venni.